2014. június 13., péntek

Hajhullás okai

Nem árt, ha tudjuk, hogy mi is számít hajhullásnak. Hiszen a hajnak van egy természetes cserélődése, tehát nem kell mindenképpen megijednünk, hajmosáskor, fésülködésnél talált kisebb mennyiségtől. Hajhullásról abban az esetben beszélünk, ha az átlag napi 100-150 hajszálnál nagyobb mennyiségű hullik ki. A hajhullás akkor tekinthető rendellenesnek, ha nagymértékű és hiányzik a normál újrakinövés (ritkul a haj).

A hajhullásnak számos okai lehetnek. Akár lehet egy tünet is, a szervezetben gyökerező betegség egyik tünete. A hajszálak nagyon érzékenyen reagálnak a szervezetben lezajló változásokra. Ezért fontos orvoshoz fordulni, egy teljes körű kivizsgálással kideíteni, mi áll a háttérben. Esetleg érdemes egy tapasztalt természetgyógyászt is felkeresni.
A hajhullás okai lehetnek: legyengült immunrendszer, cukorbetegség, májzsugor, bőrgyulladás, különféle gyulladásos gócok a szervezetben, rossz fog, sugárkezelés, pajzsmirígy túl-,illetve alulműködése, fejbőr gombás megbetegedése, autoimmun betegség, stressz, bizonyos gyógyszerek az arra érzékenyeknél, hiányos táplálkozás, hormonális problémák.
Ezekben az esetekben nem elég helyileg a fejbőrt kezelni, fontos, hogy a kiváltó okot szűntessük meg.
Ha a hajhullás hátterében sem betegség, sem kóros vagy hormonális elváltozás nem áll, gyanakodhatunk a stresszre. Kutatások szerint a stressz felgyorsítja az öregedési folyamatokat, ami már önmagában a hajhullás kiváltó oka lehet. Egyik reakciója a nyomasztó igénybevételre, hogy az elhanyagolható folyamatokat mellőzi, tehát ilyen a haj növekedése is, hiszen a szőrzet megléte nem létkérdés.
A hajhullás alappillére a vízfogyasztás, mivel a vese és a haj szorosan összefügg. Ha cserepes a száj, száraz a bőr, fénytelen szem, akkor az ember nem iszik eleget, egy fél liter víz naponta nem elég.
Vitamin és tápanyag hiány miatt is kialakulhat hajhullás.
Amennyiben nem betegség, nem lelki okok, sem tápanyaghiány, a hajunkat közvetlenül érő hatásokra kell gyanakodnunk. Elsősorban a kozmetikumokra, melyeket használunk. Nézzük meg a termékek összetevőit, olvassunk utána, nem e válthat ki allergiás reakciót. Ebben az esetben érdemes egy natur, természetes sampont választani, amely visszaállítja a fejbőr normál működését. Ne várjunk csodát az első alakalomtól, több hónapba kerülhet, míg teljesen kiürül minden méreganyag, s a hajhagymák megerősödnek. A gyakori (vegyi) hajfestés és egyéb kémiai hatások, hajvasalás, sütögetés nem tesz jól a haj szerkezetének, hatására, hullásnak indulhat a haj. Azonban olyan aprócska dolog is kiválthatja a hajhullást, mit az, hogyan hordod a frizurád. Túlságosan szoros copf hatására például folyamatosan húzódnak a hajszálak, a hajhagymákat érő fizikai behatás következtében könnyebben hullanak ki a hajszálak.
Egy hajszál általános életciklusa 4-6 év közé tehető. Szerencsére a hajtüszők működése ideje eltolódik, így az elöregedett hajszálak nem egyszerre hullanak ki, ugyanis ebben az esetben 4-6 évente teljesen megkopaszodnánk. Hajmosáskor több szál hajunk is kihullhat, mivel a sampon eloszlatása közben könnyen kifordulnak a fejbőrből a már amúgy is kihullásra készülő szálak, így ne essünk kétségbe, ha mosáskor az átlagosnál több szál díszíti a kádat/zuhanytálcát.

Ha valakinek genetikailag csak 4 évig élnek a hajszálai, s tegyük fel havi 1cm a növekedés, az évente 12cm, 4 év alatt így összesen maximum 48cm-t nőhetnek a hajszálai, így ez az elérhető hajhossza. Maga a haj maximális hossza is személyenként változó, a haj életciklusának függvénye.
Viszont a maximális hajhossz csak úgy deríthető ki, hogy legalább 7-10 éven át egyáltalán nem vágnak a haj hosszából. Olyan viszont csak ritkán fordul elő, hogy valakinek nem nő meg még derékig érőre sem. Sokan vannak, akik nem tudják megnöveszteni a hajukat és a genetikára fogják, holott más rejlik a háttérben. Az is tévhit, hogy ha valakinek gyerekként mondjuk fenékig érő haja volt, később levágatta, akkor az sosem nő meg olyan olyan hosszúra, mint gyermekkorában.
A 19. században (1800-1900) a legtöbb nőnek hosszú haja volt. Sokan derékig érő fürtöket hordtak. A nőiesség védjegye volt a hosszú haj.
Mivel a 19. században kevés nőnek volt a derekánál rövidebb haja, így nem foghatjuk a genetikára, hogy bizony az én hajam nem nő hosszabbra. A megfelelő ápolás, a hajhagymák serkentése, a káros anyagok száműzése mellett fontos szerepet játszanak a szervezetbe juttatott vitaminok.

1 megjegyzés:

  1. Azért a 19.ik században is volt póthaj :) Szóval akkor is folyamodtak turpissághoz azok a derék hölgyek, akiknek véletlenül nem jött össze a csodás sörény.

    VálaszTörlés